1.2.2. A jogi aktusok számozása
A nemzetközi megállapodások és helyesbítések kivételével a Kiadóhivatal minden jogi aktushoz és egyéb szöveghez egyedi számot rendel.
A jogi aktusok számozását a Kiadóhivatal végzi.
A nemzetközi megállapodások és a helyesbítések kivételével minden jogi aktus és egyéb szöveg számot kap. Ez a szám egyedi, és vagy a cím részét képezi, vagy a cím végén szögletes zárójelben szerepel. Tartalmazza továbbá annak a Hivatalos Lapnak a számát, amelyben a jogi aktust vagy egyéb szöveget közzéteszik.
A számozás felépítése
A jogi aktusok száma három elemből áll, a következő sorrendben:
- a terület betűjele zárójelben („EU” mint Európai Unió, „Euratom” mint Európai Atomenergia-közösség, „EU, Euratom” mint Európai Unió és Európai Atomenergia-közösség, „KKBP” mint közös kül- és biztonságpolitika),
- a közzététel éve, amely egy négyjegyű szám,
- a sorszám, amely az éves sorszámtól függ és annyi számjegyből áll, amennyire szükség van:
(terület) ÉÉÉÉ/SZ
Egyes jogi aktusok esetében a Kiadóhivatal által adott közzétételi szám nem tartalmazza a terület betűjelét, és a cím végén, szögletes zárójelben szerepel. Ez a szám nem tekinthető a cím részének, és nem használatos a szóban forgó jogi aktusra való hivatkozásokban.
[ÉÉÉÉ/SZ]
A jogi aktusok számozása a jogi aktus típusának megfelelően változó volt, ezt a számozást megtartjuk az ezen jogi aktusokra való hivatkozásokban.
Általános alapelv
Az évszám négy számjegyből áll (1999. január 1. előtt csak két számjegyből állt):
a Bizottság 23/1999/EK rendelete
a Tanács 2010/294/EU határozata
a Tanács 2820/98/EK rendelete
A területre utaló rövidítések/betűjelek változtak az idők folyamán, az új Szerződések elfogadása vagy a régiek módosítása nyomán:
- 1993. november 1 előtt: a használt rövidítések az „EGK”, az „ESZAK” és az „Euratom”,
- 1993. november 1-jétől (a Maastrichti Szerződés hatálybalépésének időpontja): az „EGK” „EK”-ra változik. Megjelenik az „IB” (bel- és igazságügyi együttműködés), a „KKBP” (közös kül- és biztonságpolitika) és a „TÁE” (tagállamok közötti egyezmények),
- 2002. július 24-től: az ESZAK-Szerződés lejártával az „ESZAK” rövidítés megszűnik,
- 2009. december 1-jétől: a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével megjelenik az „EU” rövidítés, és felváltja az „EK”-t. A változások érintik az Európai Unióról szóló szerződés hatálybalépésével megjelent rövidítéseket is: a „KKBP” megmarad, az „IB” és a „TÁE” azonban megszűnik.
Számozás
A 2015. január 1. előtt közzétett jogi aktusok a sorozatok egyikéből kijelölt sorszámmal rendelkeznek, és az elemek sorrendje a jogi aktus típusától függ.
Rendeletek
Ezek a jogi aktusok „sorszám/évszám/betűjel” típusú számozást kapnak:
641/2010/EU rendelet
A rendeletek számozása változott az idők folyamán. A különböző szakaszok:
- 1952-től 1962. december 31-ig:
17. rendelet
- 1963. január 1. és 1967. december 31. között (a szám kiegészült az évvel és a megfelelő Szerződésre történő hivatkozással):
1009/67/EGK rendelet (Regulation No 1009/67/EEC)
- 1968. január 1. óta (a Szerződésre történő hivatkozás helye a magyar kivételével valamennyi nyelven változott, zárójelben a szám elé került):
1470/68/EGK rendelet (Regulation (EEC) No 1470/68)
Irányelvek
Ezek a jogi aktusok „évszám/sorszám/betűjel” típusú számozást kapnak:
a Tanács 2010/24/EU irányelve
1992. január 1-től 2014. december 31-ig az irányelvek számozását a Tanács Főtitkársága végezte.
Néhány régebbi irányelv megjelölésében sorszámnév szerepel:
a Tanács 73/239/EGK első irányelve
Határozatok
Az L I rovatban közzétett határozatok „sorszám/évszám/betűjel” típusú számozást kapnak:
az Európai Parlament és a Tanács 477/2010/EU határozata
A jogalkotási eljárás keretében elfogadott határozatok ugyanabból a sorozatból kapnak számot, mint a rendeletek (az Európai Parlament és a Tanács 477/2010/EU határozata, a Bizottság 478/2010/EU rendelete, a Bizottság 479/2010/EU rendelete stb.).
Az L II rovatban közzétett határozatok „évszám/sorszám/betűjel” típusú számozást kapnak:
a Tanács 2010/294/EU határozata
Költségvetések
Az általános költségvetés és a költségvetés-módosítások végleges elfogadásáról szóló jogi aktus számot kap, amely szerepel a tartalomjegyzékben és a címes oldalon (például „2010/117/EU, Euratom”), de hivatkozásban nincs megjelölve.
Kettős számozás
Egyes jogi aktusok kettős számozással rendelkeznek:
- a Kiadóhivatal által adott szám (például „(EU) 2015/299”), és
- a kibocsátó által adott szám (például „EKB/2015/5”, „ATALANTA/4/2015” stb.).
Az Európai Központi Bank jogi aktusai, valamint a Politikai és Biztonsági Bizottság határozatai esetében a kibocsátó által adott szám a cím végén, zárójelben szerepel:
az Európai Központi Bank (EU) 2015/534 rendelete […] (EKB/2015/13)
az Európai Központi Bank (EU) 2015/299 határozata […] (EKB/2015/5)
az Európai Központi Bank (EU) 2015/732 iránymutatása […] (EKB/2015/20)
a Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2015/711 határozata […] (ATALANTA/4/2015)
Az Európai Központi Bank 2015. január 1. előtt közzétett határozataira, iránymutatásaira és ajánlásaira kizárólag a kibocsátó által adott számmal utalunk:
Az (EU) 2016/1975 európai központi banki határozat (EKB/2016/39)(2) az Igazgatóság EKB/2013/54 európai központi banki határozat(3) 3. cikkének (2) bekezdése szerinti hatásköreire hivatkozik. Az (EU) 2020/637 határozat (EKB/2020/24) hatályon kívül helyezte az EKB/2013/54 határozatot. […]
Egyes jogi aktusokban a Kiadóhivatal által adott közzétételi szám nem tartalmazza a terület betűjelét, és a cím végén, szögletes zárójelben szerepel. Ezek a nemzetközi megállapodásokkal létrehozott különféle tanácsok és bizottságok határozatai, az Európai Gazdasági Térséggel (EGT), az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA) és az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságával (ENSZ-EGB) kapcsolatos jogi aktusok:
az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának 1/2015 határozata […] [2015/1909]
az EGT Vegyes Bizottság 159/2014 határozata […] [2015/94]
az EFTA Felügyeleti Hatóság No 226/17/COL határozata […] [2018/564]
az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 78. sz. előírása […] [2015/145]
Az Európai Gazdasági Térséggel (EGT) vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA) kapcsolatos jogi aktusok és az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) rendeletei csak egyetlen, a kibocsátó által adott számot kapnak.
Számozás nélküli jogi aktusok és más szövegek
A nemzetközi megállapodások (lásd az 1.2.3. pont „L II – Nem jogalkotási aktusok“ című részét) és a helyesbítések nem kapnak számot.
A nemzetközi megállapodásoknak az Európai Unió nem adhat egyoldalúan számot, mivel az Unió csak az egyik részes fél.
A nemzetközi megállapodások és a helyesbítések mellett az alábbi dokumentumok nem kaptak számot:
- a nemzetközi megállapodások hatálybalépésének időpontjáról szóló tájékoztatások, és
- az eljárási szabályzatok.