10.1.4. Vessző
A fejezet a vessző sokrétű használatát illusztrálja elsősorban jogi szövegekben.
Felsorolásokban a franciabekezdések vesszővel végződnek, ha a felsorolás elemei kis kezdőbetűsek (ha nagy kezdőbetűsek, ponttal végződnek), a felsorolás utolsó eleme ponttal zárul. A Hivatalos Lapban a mellékletekben szereplő franciabekezdéseket nem követi vessző, a felsorolás végén nem szerepel pont.
Az „illetve”, a „valamint” és az „avagy” kötőszók elé mindig ki kell tenni a vesszőt. Több kötőszó együttes használata esetén az írásjel legtöbbször az első kötőszó elé kerül:
Beismeri, hogy tévedett, és hogy rosszindulatú volt.
Az azonos mondatrészeket tartalmazó vesszős felsorolások végén szereplő „stb.” elé nem teszünk vesszőt.
A jogi aktus címébe csak akkor teszünk vesszőt, ha a teljes címre hivatkozunk. A vessző a jogi aktus tárgya után, a dátum elé kerül:
tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK bizottsági rendeletre
Ügyeljünk a „mint” kötőszó helyesírására. A „több mint”, „kevesebb mint” kifejezésben nincs vessző, ha a szókapcsolat fokozó szerepű, tehát a mondanivaló tartalmának erősítésére szolgál, és nem összehasonlításra:
Több mint 500 ember jött el a találkozóra.
Kevesebb mint egy év áll rendelkezésére.
A „valamilyen minőségben” értelmű kifejezésekben (tehát ha a szerkezet a mondatban állapothatározó szerepét tölti be) sem teszünk vesszőt a „mint” elé:
A Parlament mint a költségvetési hatóság egyik ága a Tanáccsal közösen dönt a költségvetésről.