10.5.1. Szóösszetételek, szótagszámlálás

A szóösszetételek révén gyakran keletkeznek hosszú szóalakok, amelyeket bizonyos esetekben kötőjellel tagolunk.

A szóösszetételek révén gyakran keletkeznek hosszú szóalakok, amelyeket bizonyos esetekben kötőjellel tagolunk. Ennek legfontosabb szabályai az alábbiak:

• A két közszói tagból álló alárendelt összetett szavakat általában szótagszámtól függetlenül egybeírjuk:

  autonómiakoncepció, franciabekezdés, teljesítménynövekedés

  Kéttagú összetett szóalaknak számítanak ezek is:

  élelmiszer, rendőr, rendszer

  Nem alkalmazzuk a szabályt, ha három azonos betű torlódna fel egymás után (lásd a 10.1.7. pontot):

  balett-táncos, hossz-számítás

• A kettőnél több tagból álló összetett szavakat hat szótagig egybeírjuk. Mindig az adott szó jel és rag nélküli alakjából indulunk ki:

  állategészségügy, ivóvízellátás, nyugdíjbiztosítás

• A hatnál több szótagú többszörös összetételeket kötőjellel tagoljuk oly módon, hogy az egymáshoz értelmileg szorosabban kapcsolódó szavakat írjuk egybe, a kötőjelet pedig a fő összetételi határon helyezzük el:

  alkatrész-típusjóváhagyás, anyagcsere-vizsgálat, élelmiszer-biztonság, munkaerő-nyilvántartás, rendőr-konferencia, üzemanyag-fogyasztás, vészhelyzet-elhárítás

• Az igekötők közül csak a két vagy több szótagból állók számítanak önálló összetételi tagnak:

  befogadóképesség, fogalommeghatározás, információfeldolgozás

  de: adó-visszatérítés, előfizetés-gyűjtés

• A képzők – az -i kivételével – beleszámítanak a szótagszámba, azaz míg a munkaerőpiac (hat szótag, főnév) és az -i képzővel ellátott munkaerőpiaci (hét szótag, melléknév) egybeírandó, a munkaerő-piacú (hét szótag, melléknév) már nem. További példák:

  élelmiszeripari, vendéglátóipari

  de: élelmiszer-iparú, vendéglátó-iparú

• Összetételi tagnak számít a -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű és a -szerű utótag, amelyet a közszókkal egybeírunk. Ilyen esetekben a hosszú mássalhangzók egyszerűsítésére vonatkozó szabály nem érvényesül:

  észszerű, gipszszerű, javaslatszerű, penészszerű, vezetőféle, viaszszerű

  de: programjavaslat-szerű, tanszékvezető-féle

• Az idegen előtagokat akkor tekintjük külön összetételi tagnak, ha önállóan is használatosak, vagy ha önállóan használatos utótag járul hozzájuk:

  biotechnológia

  de: biotechnológia-ipar

• Az intézménynevekben általában nem érvényesül a szótagszámlálási szabály:

  Külügyminisztérium, Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kara

• Előfordul olyan képzett földrajzi név is, amelyikben a hatnál több szótag ellenére nincs kötőjel:

  fehéroroszországbeli

Két kötőjelet használunk azokban a többszörös összetételekben, amelyeknek előtagja is kötőjellel kapcsolt összetétel (tulajdonnévi vagy betűszós előtag, illetőleg három mássalhangzó találkozása miatt):

Bonyolultabb elő- és utótagú többszörös összetételek írásában – a szótagszámtól függetlenül – három további esetben alkalmazunk kötőjelet:

1. Ha az eredetileg kötőjellel tagolt összetételhez újabb, szintén kötőjellel kapcsolandó tag járul, akkor az eredeti kötőjelet elhagyjuk:

   békeszerződés-tervezet

   de: békeszerződéstervezet-konferencia

2. Ha az eredetileg különírt szókapcsolat egészéhez kapcsolódik egy összetételi tag, a szókapcsolatot egybeírjuk, és az új tagot kötőjellel kapcsoljuk hozzá:

   eljárási szabályzat, élő állat, személyi jövedelemadó

   de: eljárásiszabályzat-tervezet, élőállat-export, személyijövedelemadó-törvény

3. Bizonyos szókapcsolatok tagjai egyetlen egységként kapcsolódnak egy újabb elemhez. Ebben az esetben az egységet alkotó tagokat kötőjellel kötjük össze, az új elemet pedig ezektől külön írjuk:

   élet-halál harc, fül-orr-gége szakorvos

   A szaknyelvekben bizonyos esetekben, az értelem pontos tükröztetése érdekében, nem kifogásolható a nagykötőjel használata sem. Például az orvosi-biológiai szaknyelvben a tól–ig és a ’közt’ viszony kifejezésére:

   légcső–nyelőcső sipoly