10.6.1. Számok

A számok írásmódja alapvetően az akadémia helyesírási szabályokon alapul, amely néhány esetben egységes konvenciókat követ.

A számokat jelölhetjük betűkkel, számjegyekkel vagy vegyes írásmóddal. Folyamatos szövegekben inkább betűírást szokás használni akkor, ha a szám kiejtett alakja rövid:

illetve, ha a szám toldalékos vagy névutós alakban áll, valamint, ha összetételi előtag:

A vegyes, számjeggyel és betűvel történő írásmódot ezerre, millióra és milliárdra végződő kerek számok esetén alkalmazzuk:

A számjegyírás gyakoribb akkor, ha a szám kiejtett alakja viszonylag hosszú:

illetve, ha időpontot, pénzösszeget, mértéket, statisztikai adatot vagy ezekhez hasonlót jelöl a szám.

A számjegyírás esetében az öt- vagy ennél több jegyű számokat a hátulról számított hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól:

Ha ezekkel a számokkal egy oszlopban, táblázatban négyjegyűek is szerepelnek, azok esetében is alkalmazzuk a közzel való tagolást. A Kiadóhivatal kiadványaiban, így a Hivatalos Lapban azonban, valamennyi nyelvre egységesen vonatkozó előírás szerint, a négyjegyű számokat a folyó szövegben is tagoljuk (kivéve az évszámokat és más különleges eseteket):

Betűírás esetében a tő-, sor- és törtszámneveket kétezerig folyamatosan egybe kell írni, függetlenül attól, hogy hány szótagból, illetve összetételi tagból állnak. Kétezer felett is hasonlóképpen egybeírjuk a számokat, ha kerek ezresek, milliósok. Egyéb esetben kétezren felül a számot a hátulról számolt hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk:

A sorszámnevek után pontot teszünk, toldalékolt formájukban is:

Kivételt képeznek a dátumban a napot jelölő sorszámnevek ragos alakjai:

A tizedes törtek számjegyekkel történő írásakor az egész és a tört érték közé tizedesvesszőt teszünk a magyarban (szemben az angolban használatos ponttal):

A Kiadóhivatal kiadványaiban, így a Hivatalos Lapban, eltérően a magyar helyesírás előírásától, a számjegy és a százalékjel (%) között van szóköz:

Nincs szóköz a szám és a fokjel között:

A fokjel előtt azonban szóközt kell hagyni, ha a Celsius-fok jele előtt áll:

A plusz-, mínuszjel szóköz nélkül kapcsolódik a számokhoz:

A mínuszjel a nagykötőjelnek felel meg (Alt 0150), felső indexben is:

Azonban az összeadás, kivonás és egyenlőség jele szóközökkel kapcsolódik a számokhoz:

Számjegyek azonosítják a folyamatos szövegben lévő ábrákat, táblázatokat, grafikonokat:

A Hivatalos Lapban megjelent jogi aktusok mellékleteit többnyire római számmal, a mellékleteken belüli függelékeket pedig arab számmal jelöljük. A számot követő szó kis kezdőbetűs, bármilyen egységről van szó:

A cikken belüli bekezdések száma zárójelben van (az angolban zárójel nélkül, ponttal). Ha a cikk címe után bevezető mondat szerepel, majd ezt követik a számozott részek, felsorolásról van szó, ahol az egyes pontok elején a szám zárójel nélkül, ponttal szerepel. (Módosító jogszabályok esetén a felsorolás egyes pontjai elején a szám szintén ponttal szerepel, nem kettős zárójelben, mint az angolban.)

Szövegekben a számokkal való tagolás kombinálódhat betűjelekkel. A római számok a nagybetűkkel, az arab számok általában a kisbetűkkel társulnak:

Szövegtömbök kisebb egységeinek jelölése arab számokkal történik az alábbi módon:

• az első szövegtömb száma: 1.
• első nagyobb alegysége: 1.1.
• ezen belüli további alegységek: 1.1.1., 1.1.2.

tehát az utolsó szám után is pontot teszünk. (Ne használjunk automatikus számozást Wordben.)

Ha több szerkezeti egységre hivatkozunk egyszerre, a szerkezeti egység megnevezése mindig egyes számban áll:

A KN-kódok kiolvasása kétjegyű számonként történik. A 1006 22 31 KN-kód kezdete kiolvasáskor tehát tíz hat, nem pedig ezerhat, ezért „a”, nem pedig „az” névelő kell elé.

A telefonszámok írásmódjára vonatkozó szabályokat lásd a 9.3. pont alatt.