2.1. A jogi aktusok megjelölése

A jogi aktus teljes címe tartalmazza a jogi aktus típusát, számát, kibocsátójának nevét, elfogadásának időpontját és tárgyát.

A jogi aktusok teljes megjelölése kihirdetésük során az alábbiakat foglalja magában:

  • a jogi aktust kibocsátó intézmény vagy szerv neve,
  • a szám (azaz a vonatkozó rövidítés(ek)/betűjel(ek) („EU”, „Euratom”, „EU, Euratom”, „KKBP”), az évszám és a jogi aktus sorszáma),
  • a jogi aktus típusának elnevezése (rendelet, irányelv stb.),
  • az elfogadás dátuma (az Európai Parlament és a Tanács által együttesen elfogadott jogi aktusok esetében az aláírás dátuma),
  • a cím (vagyis a jogi aktus tartalmának lényege, a szabályozás tárgya),
  • a kettős számozással ellátott jogszabályokban a kibocsátó által hozzárendelt szám (lásd az 1.2.2. pont „Kettős számozás” című részét).

Fontos hangsúlyozni, hogy hivatkozáskor a magyar nyelvi változatban a teljes megjelölés elemeinek sorrendje megváltozik. A hivatkozáskor követendő szabályokat a 3.2. pont tartalmazza.

Fontos, hogy ha egy másik jogi aktus vagy helyesbítés módosítja egy jogi aktus megjelölését, akkor a továbbiakban mindig a módosított vagy helyesbített megjelölést kell használni.

NB:

Egy jogi aktus első oldalán, a cím alatt megjelenhet a „kodifikált szöveg” vagy az „átdolgozás” kifejezés. Ezek a kifejezések mindig félkövérrel szedett kisbetűkkel, a cím alatt zárójelben elhelyezve jelennek meg és nem történik rájuk utalás a jogi aktusra való hivatkozáskor.