2.1. A jogi aktusok megjelölése
A jogi aktus teljes címe tartalmazza a jogi aktus típusát, számát, kibocsátójának nevét, elfogadásának időpontját és tárgyát.
A jogi aktusok teljes megjelölése kihirdetésük során az alábbiakat foglalja magában:
- a jogi aktust kibocsátó intézmény vagy szerv neve,
- a szám (azaz a vonatkozó rövidítés(ek)/betűjel(ek) („EU”, „Euratom”, „EU, Euratom”, „KKBP”), az évszám és a jogi aktus sorszáma),
- a jogi aktus típusának elnevezése (rendelet, irányelv stb.),
- az elfogadás dátuma (az Európai Parlament és a Tanács által együttesen elfogadott jogi aktusok esetében az aláírás dátuma),
- a cím (vagyis a jogi aktus tartalmának lényege, a szabályozás tárgya),
- a kettős számozással ellátott jogszabályokban a kibocsátó által hozzárendelt szám (lásd az 1.2.2. pont „Kettős számozás” című részét).
Fontos hangsúlyozni, hogy hivatkozáskor a magyar nyelvi változatban a teljes megjelölés elemeinek sorrendje megváltozik. A hivatkozáskor követendő szabályokat a 3.2. pont tartalmazza.
Fontos, hogy ha egy másik jogi aktus vagy helyesbítés módosítja egy jogi aktus megjelölését, akkor a továbbiakban mindig a módosított vagy helyesbített megjelölést kell használni.
Egy jogi aktus első oldalán, a cím alatt megjelenhet a „kodifikált szöveg” vagy az „átdolgozás” kifejezés. Ezek a kifejezések mindig félkövérrel szedett kisbetűkkel, a cím alatt zárójelben elhelyezve jelennek meg és nem történik rájuk utalás a jogi aktusra való hivatkozáskor.