2.7. A jogi aktusok szerkezeti egységei
Itt található a jogi aktusok különböző szerkezeti egységeit, azok számozását (ha van) és a szövegben való hivatkozás módját tartalmazó táblázat.
A szerkezeti egység megnevezése | Jelölés | Hivatkozás a szövegben |
---|---|---|
Jogi aktusok | ||
Preambulum(1) | ||
Bevezető hivatkozás(1) | az első bevezető hivatkozás(ban) | |
Számozatlan preambulumbekezdés(1) (csak ha egyetlen preambulumbekezdés van) |
a preambulumbekezdés(ben)(2) | |
Számozott preambulumbekezdés(1) | (1), (2) | az (1) preambulumbekezdés(ben)(2) |
Rendelkező rész(3) | ||
Cikk(3) | Egyetlen cikk 1. cikk, 2. cikk |
az egyetlen cikk(ben) az 1. cikk(ben), a 2. cikk(ben) |
Számozatlan bekezdés | az első bekezdés(ben), a második bekezdés(ben) az [1. cikk] első bekezdése (bekezdésében) |
|
Számozott bekezdés(3) | (1), (2) | az (1) bekezdés(ben), a (2) bekezdés(ben) |
Albekezdés (ha a számozott bekezdés több albekezdésre oszlik)(4) | az első albekezdés(ben), a második albekezdés(ben) az [1. cikk (1) bekezdése] második albekezdése (albekezdésében) |
|
Pont(3) | a), b) 1., 2. |
az a) pont(ban), a b) pont(ban) az [1. cikk (1) bekezdése első albekezdésének] a) pontja az 1. pont(ban), az 2. pont(ban)(5) (és nem „pont alatt”) |
Alpont(3) | i., ii., 1., 2. a), b) |
az i. alpont(ban), a ii. alpont(ban) az 1. alpont(ban), a 2. alpont(ban) az [1. cikk (1) bekezdése első albekezdése] a) pontja i. alpontjának 1. alpontja az a) alpont(ban), a b) alpontb(ban)(5) (és nem „alpont alatt”) |
Franciabekezdés(6) | — | az első franciabekezdés(ben), a második franciabekezdés(ben) az [1. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontja i. alpontjának 1. alpontja] első franciabekezdése (franciabekezdésében) |
Melléklet | ||
Melléklet I. melléklet, II. melléklet (vagy A. melléklet, B. melléklet) |
a melléklet(ben) az I. melléklet(ben), a II. melléklet(ben) (vagy az A. melléklet[ben], a B. melléklet[ben]) |
|
Függelék | ||
Függelék 1. függelék, 2. függelék |
a függelék(ben) (a melléklet) 1. függeléke/függelékében, (a melléklet) 2. függeléke/függelékében |
|
Egyéb szerkezeti egységek | ||
Rész | I. rész, II. rész (vagy Első rész, Második rész) |
az I. rész(ben), a II. rész(ben) (vagy az első rész[ben], a második rész[ben]) |
Cím | I. cím, II. cím | az I. cím(ben), a II. cím(ben) az [I. rész] I. címe (címében) |
Fejezet | I. fejezet, II. fejezet (vagy 1. fejezet, 2. fejezet) |
az I. fejezet(ben), a II. fejezet(ben) (vagy az 1. fejezet[ben], a 2. fejezet[ben]) az [I. rész I. címének] I. fejezete (fejezetében) |
Szakasz | 1. szakasz, 2. szakasz | az 1. szakasz(ban), a 2. szakasz(ban) az [I. rész I. címe I. fejezetének] 1. szakasza (szakaszában) |
Pont(6) | I., II. (vagy A., B., vagy 1., 2.) |
az I. pont(ban), a II. pont(ban) (vagy az A. pont[ban], a B. pont[ban], az 1. pont[ban], a 2. pont[ban]) (és nem „pont alatt”) |
Lásd a 2.2. pontot.
2000. február 7. előtt, amikor a preambulumbekezdések nem kaptak számot: az első preambulumbekezdés(ben), a második preambulumbekezdés(ben) stb.
Abban az esetben, amikor cikkeket, számozott bekezdéseket vagy egyéb, számmal vagy betűjellel azonosított szerkezeti egységeket kell beiktatni a hatályos jogi aktus rendelkező részébe, az őket megelőző azonos szintű szerkezeti egység számával vagy betűjelével kell őket ellátni, az „a”, „b”, „c”, „d” stb. betű hozzáadásával. Lásd még a 3.3.2. pontot.
Az XML-alapú EdiT szövegező eszköz 2021-es bevezetése előtt franciabekezdést is lehetett alkalmazni a felsorolások első szintjének megjelenítésére.
Fogalommeghatározásokban szereplő felsorolás esetén alkalmazandó. Az első szintnél pontként, a következő szinteknél alpontként kell hivatkozni: az 1. pont a) alpontja. Lásd még a 3.5.1. és a 3.6. pontot.
Egyes ajánlásokban, állásfoglalásokban és nyilatkozatokban.
- A jogi aktusban foglalt rendelkezések összetettsége adott esetben indokolttá teheti a pont szerkezeti egység további tagolását. Az uniós jogi aktusokban a magyar jogszabályokban alkalmazott tagolásnál (pont–alpont) több szint is előfordulhat, amelyeket különféleképpen (római szám, arab szám, kis- vagy nagybetű, kis római szám) jelölnek. Egyes nyelveken a különböző jelölési típushoz eltérő megnevezések is társulnak.
- A felsorolás bevezető formulájára a „bevezető rész” kifejezéssel utalunk. A bevezető rész mindig kettősponttal végződik. Adott esetben a felsorolás után a mondatot lezáró szövegrész is állhat; ennek elnevezése „záró rész”.
- E táblázat elemei nem követnek kötött sorrendet. A sorrend a szöveg természetétől függően változhat.