3.2.1. A jogi aktusok megjelölésének formái
A jogi aktus címe kétféle formát ölthet: teljes cím (amely tartalmazza a jogi aktus típusát, számát, a kibocsátó nevét, az elfogadás időpontját és a tárgyat) vagy rövid cím (amely tartalmazza a jogi aktus típusát, számát és – első hivatkozás esetén – a kibocsátó nevét).
Hivatkozásban a jogi aktus megjelölése kétféle formában jelenhet meg: teljes megjelölés vagy rövid megjelölés.
Amikor egy jogi aktus szövegében első alkalommal hivatkozunk egy másik jogi aktusra, általában a teljes megjelölést használjuk, és lábjegyzetben mindig közöljük a vonatkozó Hivatalos Lapra történő hivatkozás adatait. Bevezető hivatkozásokban a szövegben, a preambulumbekezdésekben, a cikkekben és a mellékletekben a teljes megjelölés szerepel.
A már hivatkozott jogi aktus későbbi említésekor a jogi aktusra a rövid megjelöléssel hivatkozunk, a kibocsátó megjelölése és HL-hivatkozás nélkül.
Teljes megjelölés
Hivatkozáskor a jogi aktus teljes megjelölésének alkotóelemei a következők:
- a jogi aktus típusa (rendelet, irányelv stb.),
- a szám (azaz a vonatkozó rövidítés(ek)/betűjel(ek) („EU”, „Euratom”, „EU, Euratom”, „KKBP”), az évszám és a jogi aktus sorszáma),
- a jogi aktust kibocsátó intézmény vagy szerv neve,
- az elfogadás dátuma (az Európai Parlament és a Tanács által együttesen elfogadott jogi aktusok esetében az aláírás dátuma),
- a cím/a jogi aktus tárgya,
- a kettős számozással ellátott jogszabályokban a kibocsátó által hozzárendelt szám (lásd az 1.2.2. pont „Kettős számozás” című részét).
Az említett elemek sorrendje a nyelvi változattól függően eltérhet.
A teljes megjelölés mindig a vonatkozó Hivatalos Lapra történő hivatkozással szerepel. Bevezető hivatkozásokban a teljes megjelölés a szövegben, a HL-hivatkozás pedig a lábjegyzetben szerepel:
tekintettel a WTO Vitarendező Testülete által dömping- és szubvencióellenes ügyekkel kapcsolatban elfogadott jelentés után az Unió által hozható intézkedésekről szóló, 2015. március 11-i (EU) 2015/476 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) […]
Amikor a jogi aktust először idézik preambulumbekezdésben, cikkben vagy mellékletben, a lábjegyzetben annak teljes megjelölése és a HL-hivatkozás is szerepel:
(14) Az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(2) meghatározott értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében úgy tekinthető, hogy azok nem járulnak hozzá az árfeltárási folyamathoz […]
A teljes megjelölés idézésekor a megjelölés részét képező összes szót („és … módosításáról” vagy „és … hatályon kívül helyezéséről” fel kell tüntetni, viszont a megjelölés alatt található szavakat („kodifikált szöveg”, „átdolgozás” stb.) nem.
Rövid megjelölés
A rövid megjelölés preambulumbekezdésekben, cikkekben és mellékletekben használatos. Alkotóelemei a következők:
- a jogi aktus típusa,
- a szám (azaz a vonatkozó rövidítés(ek)/betűjel(ek) („EU”, „Euratom”, „EU, Euratom”, „KKBP”), az évszám és a jogi aktus sorszáma),
- első alkalommal való idézéskor a jogi aktus kibocsátójának a neve,
- a kettős számozással ellátott jogszabályokban a kibocsátó által hozzárendelt szám (lásd az 1.2.2. pont „Kettős számozás” című részét).
(45) A törzskönyvekbe bejegyzett fajtatiszta állatokat azonosítani kell az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2) megfelelően.
[…]
Egy már hivatkozott jogi aktus következő előfordulásaikor a jogi aktusra való hivatkozás mindig a rövid megjelöléssel történik, a kibocsátó megnevezése és lábjegyzet nélkül:
(46) A lófélék fajtatiszta tenyészállatai esetében az (EU) 2016/429 rendelet úgy rendelkezik […]
Egy konkrét, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási rendelet teljes vagy rövid megjelöléssel való hivatkozásakor a jogi aktus típusa mindig tartalmazza a „felhatalmazáson alapuló” vagy a „végrehajtási” kifejezést.
Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul
A jogszabály típusának megjelölése ugyanakkor nem tartalmazza a „felhatalmazáson alapuló” vagy a „végrehajtási” kifejezést, ha a jogszabály szövegében történik utalás a jogi aktusra, pl. „elfogadta ezt a rendeletet”, „e rendelet melléklete”, „ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei”, „e határozat 2. cikke” stb.