5.10. Idézetek
Az idézés más művek idézett szövegrészeiből vagy a szövegben szereplő, harmadik felek által megfogalmazott szavakból és gondolatokból áll.
A tipográfia többféle eljárást kínál az idézetek megkülönböztetésére a szövegben, ilyen lehet többek között az idézett részek kisebb betűkkel szedése, illetve idézőjelek vagy gondolatjelek használata.
Az egyszerű idézetek (közvetlenül idézett mondatok vagy szavak) a szövegen belül idézőjelbe kerülnek, betűnagyságuk is azonos.
Más idézeteket magukban foglaló idézetek (idézeten belüli idézetek) esetében az idézőjelek eltérnek egymástól (lásd a 4.2.3. pontot).
Az idézetek központozása
Idézőjelbe foglalt idézetek (idézőjelek, kettőspont, mondat végi pont)
Ha az idézet az eredeti mondat folytatása, a kettőspont kerülendő, és a mondat végi pontot a berekesztő idézőjel után kell kitenni (a központozás a mondat logikájából következik). Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, amikor az idézet új bekezdésben szerepel:
A Bíróság kimondja, hogy az adott ügyben „nagy a valószínűsége annak, hogy […] erőfölény áll fenn”.
A Bíróság kimondja, hogy az adott ügyben
„nagy a valószínűsége annak, hogy […] erőfölény áll fenn”.
Ha az idézetet kettőspont előzi meg, akkor az idézet általában nagybetűvel kezdődik, és a mondatot záró pont a berekesztő idézőjel elé kerül. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, amikor az idézet új bekezdésben szerepel:
Az adott ügyben a Bíróság kimondja: „Nagy a valószínűsége annak, hogy […] erőfölény áll fenn.”
Az adott ügyben a Bíróság kimondja:
„Nagy a valószínűsége annak, hogy […] erőfölény áll fenn.”
Ha az idézet után lábjegyzet-hivatkozás van, a mondat végi pontot minden esetben az utóbbi után kell kitenni.
A Bíróság kimondja, hogy az adott ügyben „nagy a valószínűsége annak, hogy […] erőfölény áll fenn"(1).
Az adott ügyben a Bíróság kimondja: „Nagy a valószínűsége annak, hogy […] erőfölény áll fenn”(1).
Az uniós jogi aktusok bevezető részeinek (bevezető hivatkozások és preambulumbekezdések) idézésekor az eredeti központozást mint az idézet részét át kell venni:
A Bizottság az utolsó preambulumbekezdést a következőképpen módosította: „(3) A megállapodást alá kell írni, és jóvá kell hagyni,”.
Kihagyás (három pont)
A három pont azt jelzi, hogy az idézetből kimaradt egy részlet; ilyen esetben a pontok szögletes zárójelbe kerülnek, amelyet rendes szóköz előz meg:
„A Tanács számos rendelkezést tervezett […]; végül azonban letett róla.”
Ezt a megoldást annak elkerülésére is használjuk, hogy a szerzőtől származó három pont összetéveszthető legyen a kiadványban töredékesen idézett részben használt három ponttal (amint a következő, Esterházy Pétertől vett idézet illusztrálja):
„[…] amint a hatalmas, félkörös terasz kettős, fehér szárnyas ajtajánál áll, topog és legyintget … Majd a várakozást elunva […] lassan hátrasétál a »parádés« istálló felé […].”
Ha az idézetekből kihagyott részeket jelölő három pontot nem teszik szögletes zárójelbe, a Kiadóhivatal korrektorai – mivel nem tudhatják, hogy egy rész kihagyásáról vagy a gondolat megszakításáról van szó – kénytelenek a hagyományos megoldás szerint eljárni. A három pontot ekkor – minden esetben – rendes szóköz előzi meg és követi:
„A Tanács számos rendelkezést tervezett … végül azonban letett róla.”
„A Bizottság … az esélyegyenlőségre vonatkozó … rendeletre tett javaslatot …”
Ha egy egész bekezdés marad ki, azt szögletes zárójelekbe zárt három pont helyettesíti, és az egész két sorköz közé kerül:
„Xxxxx xxxxx xxxxxxxxx.
[…]
Xxxxx xxxxx xxxxxxxx.”