5.6. A szöveg tagolása

A kiadvány szövegét világosan kell tagolni, hogy az olvasó könnyen követhetőnek találja, ami úgy valósítható meg, hogy azt részekre és fejezetekre bontják, és különböző számozási rendszereket alkalmaznak.

A kiadványok szövegét világosan kell tagolni, hogy az olvasás ne okozzon nehézséget. Kerülni kell tehát a túlságosan tömör vagy éppen zavaros megjelenítést, és a tartalomhoz megfelelő szerkezetet kell társítani. Ennek érdekében a címfokozatok száma nem lépheti túl a hetet. A kiadvány egészében minden, azonos logikai szinten lévő címet és alcímet a szintnek megfelelő mennyiségű szövegnek kell követnie.

Összetett számozású szerkezet

A szöveg számokkal, betűkkel, gondolatjelekkel és egyéb tipográfiai jelekkel részekre, címekre, fejezetekre, szakaszokra, bekezdésekre, pontokra stb. tagolható. Az ilyen – fontosság szerint csökkenő – számozású tagolás megjelenítése általában a következő:

  • nagy római számok (I, II, III, IV…),
  • nagybetűk (A, B, C, D…),
  • arab számok (1, 2, 3, 4…),
  • kisbetűk (a, b, c, d…),
  • kis római számok (i, ii, iii, iv, v…),
  • gondolatjelek (—),
  • félkövérrel szedett pontok (•).
NB:
  • A kis római számok használata elsősorban a Hivatalos Lapra jellemző (az a), b) stb. pontok alpontokra történő felosztásakor). A félkövérrel szedett pontok használata jogi aktusok megszövegezésénél kerülendő. A Hivatalos Lap saját szabályait lásd az Első részben – 2.7. és Összefoglaló táblázatok.
  • Az arab számokat magyar nyelven mind az elsődleges tagolás esetén, mind felsorolásban pont követi. A kisbetűket mindig berekesztő zárójel, a kis római számokat pedig pont követi.

A kiadványok hagyományos tagolása általában a következő:

Első rész

AZ UNIÓ TEVÉKENYSÉGE

I. fejezet

AZ UNIÓ FEJLŐDÉSE

I. szakasz – Általános politikai helyzet

A. Költségvetési hatáskörök

1. A fejlődés fő vonala

a) Elfogadott irányelvek

Számozás nélküli szerkezet

Ha sem a szokásos szövegszerkezeti egységeket (rész, fejezet stb.), sem a betűket és sorszámokat nem használjuk, igen fontos az eredeti dokumentumon feltüntetni azokat a címeket és alcímeket, amelyekhez a szöveg szedése során pontosan meghatározott értékeket kell rendelni:

AZ UNIÓ TEVÉKENYSÉGE

AZ UNIÓ FEJLŐDÉSE

Általános politikai helyzet

Költségvetési hatáskörök

A fejlődés fő vonala

Elfogadott irányelvek

Decimális számozású szerkezet

A tagolásra decimális számozás is használható:

Első rész – AZ UNIÓ TEVÉKENYSÉGE

I. fejezet – AZ UNIÓ FEJLŐDÉSE

1. Általános politikai helyzet

1.1. Költségvetési hatáskörök

1.1.1. A fejlődés fő vonala

Ilyen esetekben nem tanácsos a szöveget túlzottan sok alcímszintre tagolni.

Folyamatos számozású szerkezet

Végezetül, olyan művek esetében, amelyek sok utalást tartalmaznak a mű egyes részei között, gyakran a bekezdések folyamatos számozása a hasznos megoldás. Ilyenkor az utalásokban ezt a számot kell használni, így azokat már a végleges oldalszámozás előtt is be lehet illeszteni.

A folyamatos számozás a többi számozási rendszer valamelyikével is párosítható.