5.8. Kiemelés
A kiemelés arra szolgál, hogy az olvasó figyelmét magára vonja egy-egy szó, mondat vagy szövegrész, amelyet a szerző hangsúlyozni szeretne. Magyarul a kurziválás a leggyakrabban alkalmazott kiemelés.
A kiemelés arra szolgál, hogy az olvasó figyelmét magára vonja egy-egy szó, mondat vagy szövegrész, amelyet a szerző hangsúlyozni szeretne. Magyarul a kurziválás a leggyakrabban alkalmazott kiemelés. Kurzívval, azaz dőlt betűvel jelöljük a szövegben előforduló idegen szavakat, illetve bibliográfiában a művek címét, amennyiben teljes műre hivatkozunk (lásd az 5.9.4. pontot).
Dőlt betűs szövegben a kiemelendő szavakat álló betűkkel kell szedni.
A kurziválás elkerülésére egyes szavakat idézőjelekkel is kiemelhetünk. A két megoldást együtt azonban lehetőleg ne használjuk.
A félkövér betűfajta is használható kiemelésre, de jobb mértékkel alkalmazni.
A tipográfiai eszközök használatát azonban soha nem szabad túlzásba vinni; a halmozott kiemelésekkel éppen az ellenkező hatást érjük el, amint ezt a következő példák is mutatják:
A Római Szerződés kezdeményezőit két fő ok indította arra, hogy a borokat, a mustot és a szőlőlevet felvegyék azon mezőgazdasági termékek jegyzékébe (II. függelék), amelyeknek közös mezőgazdasági politika tárgyát kellett képezniük.
E termékjegyzékben a csemegeszőlő is szerepel – noha külön tételt nem képez –, mivel a gyümölcsök csoportjába tartozik, és ezért a gyümölcs- és zöldségfélék ágazatára vonatkozó rendelkezések érvényesek rá.