5.9.2. A Szerződésekre való hivatkozások
A Szerződések cikkeire való hivatkozáskor különös figyelmet kell fordítani a bekövetkezett történelmi változásokra, különös tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés újraszámozására.
A Szerződések cikkeire történő hivatkozáskor különösen figyelni kell a különböző történelmi szakaszokra, különösen az EU-Szerződés újraszámozásaira. A Szerződések minden egyes módosítását követően ugyanis a módosítást megelőző jogi aktusoknak meg kell őrizniük számozásukat és eredeti címüket.
Párizsi Szerződés (1952)
(aláírás időpontja: 1951. 4. 18., hatálybalépés: 1952. 7. 23.)
Az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) a Párizsi Szerződés hozta létre, amely 2002. július 23-án vesztette hatályát.
Római Szerződések (1958)
(aláírás időpontja: 1957. 3. 25., hatálybalépés: 1958. 1. 1.)
A Római Szerződések hozták létre az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), valamint az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom).
Brüsszeli Szerződés (1967)
(aláírás időpontja: 1965. 4. 8., hatálybalépés: 1967. 7. 1.)
A Brüsszeli Szerződés, más néven Egyesítési Szerződés, az európai intézmények modernizációját célozta azáltal, hogy egységes Tanácsot és egységes Bizottságot rendelt a három akkoriban létező Közösséghez (ESZAK, EGK, Euratom). Az Amszterdami Szerződés hatályon kívül helyezte.
Maastrichti Szerződés (1993)
(aláírás időpontja: 1992. 2. 7., hatálybalépés: 1993. 11. 1.)
A Maastrichti Szerződés, más néven az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) hatálybalépésekor az „Európai Gazdasági Közösség” elnevezést az „Európai Közösség” elnevezés váltotta fel. Az EGK-Szerződés EK-Szerződésre módosult.
Az EU-Szerződés csak betűkkel, illetve betűkkel és számokkal jelölt cikkeket tartalmaz: „az EU-Szerződés A. cikke vagy K.1. cikke”. Figyelni kell arra, hogy ne alkalmazzunk olyan téves hivatkozásokat, mint „az Európai Unióról szóló szerződés 130a. cikke”, ez ugyanis az EK-Szerződésre történő hivatkozás.
Ugyanígy kerülendő „az EU-Szerződéssel módosított” kifejezés használata is (a helyes megfogalmazás tehát például: „az EK-Szerződés 130a. cikke”, nem pedig „az EU-Szerződéssel módosított EK-Szerződés 130a. cikke”.
Amszterdami Szerződés (1999)
(aláírás időpontja: 1997. 10. 2., hatálybalépés: 1999. 5. 1.)
Az Amszterdami Szerződés 12. cikke értelmében az EU-Szerződés cikkeit átszámozták (az A., B., C. stb. cikkből 1., 2., 3. stb. cikk lett), az említett szerződésben szereplő megfelelési táblázat szerint.
https://publications.europa.eu/s/fp3H
Nizzai Szerződés (2003)
(aláírás időpontja: 2001. 2. 26., hatálybalépés: 2003. 2. 1.)
A Nizzai Szerződés megreformálta az EU intézményeit, hogy a 25 tagállamúvá bővülő Unió továbbra is hatékonyan tudjon működni.
Lisszaboni Szerződés (2009)
(aláírás időpontja: 2007. 12. 13., hatálybalépés: 2009. 12. 1.)
A Lisszaboni Szerződés 5. cikke értelmében az EU-Szerződést ismét átszámozták, a Lisszaboni Szerződéshez csatolt megfelelési táblázat szerint.
Megfelelési táblázat, Lisszaboni Szerződés:
https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:8d1c14fc-6be7-4d4e-8416-f28cfc7b3b60.0012.01/DOC_17&format=PDF
Az Európai Közösséget létrehozó szerződést (EK-Szerződés, EKSZ) módosították, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) nevet kapta.
Az EK-Szerződés értelmében használt „Európai Közösség” fogalom helyébe pedig az „Európai Unió” fogalom lépett. Következésképpen a „közösségi” és a „Közösség” szavakat az „uniós” és az „Unió” szavaknak, illetve a megfelelő szavaknak és kifejezéseknek kell felváltania:
az Unió politikája – uniós politika (nem pedig közösségi politika)
a harmadik országok valutái (nem pedig „a nem közösségi országok valutái”)
A „Közösség” és „közösségi” szavak továbbra is elfogadottak az Európai Atomenergia-közösség (Euratom-Szerződés) körébe tartozó esetekben, valamint a (korábbi történelmi időszakra, illetve elnevezésre utaló) hivatkozásokban.