10.2. Kis és nagy kezdőbetűk

Intézménynevek

Az intézménynevek írásának alapszabálya az, hogy azok minden elemét (a kötőszavak kivételével) nagy kezdőbetűvel kell írni.

Egy intézménynek alárendelt intézmény nevét ugyanúgy kell írnunk, mint a főintézményét, vagyis a kötőszó és a névelő kivételével minden egyes különírt egység nagy kezdőbetűs:

Az intézményen belüli nagyobb szervezeti egységek, testületek nevét akkor írjuk nagy kezdőbetűkkel, ha szükség van az egyediség érzékeltetésére: (például mert a kis kezdőbetűs alak köznévi értelmezést is lehetővé tenne):

A főigazgatóságokat csupa nagy kezdőbetűvel írjuk:

Rövid nevüket nem fordítjuk le:

Az intézmények kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezései kis kezdőbetűsek, amennyiben a megnevezésből egyértelműen kiderül, hogy szervezeti egységről van szó:

Ugyancsak kis kezdőbetűvel írjuk a nem állandó jelleggel működő testületek, szervezetek, bizottságok stb. nevét:

A Szerződések alapján létrehozott és az egyéb állandó jelleggel működő bizottságok nevét általában nagy kezdőbetűkkel írjuk:

A Bizottság szakbizottságainak elnevezése tekintetében saját szabályok érvényesülnek:

• A Szerződésekben szereplő bizottságok nevét az ott feltüntetett módon kell írni.
• A „bizottság” szót tartalmazó bizottságneveket nagy kezdőbetűvel írjuk, ha a név megnevező jellegű; kis kezdőbetűvel írjuk, ha az elnevezés körülíró jellegű:

  Agrárstrukturális és Vidékfejlesztési Bizottság

  a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló irányelvnek a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával és végrehajtásával foglalkozó bizottság

• Az olyan bizottságnevek esetében, ahol az angol név nem tartalmazza a „committee” szót, és az elnevezés megegyezik egy program nevével, a nevet a programnevekre vonatkozó helyesírási szabályoknak megfelelően írjuk, és kiegészítjük a „bizottság” szóval:

  Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása program bizottsága

Címek

Általános szabály szerint az állandó címek minden elemét nagy kezdőbetűvel írjuk, kivéve a kötőszavakat és a cím belsejében lévő névelőket:

Szövegben történő hivatkozáskor az Európai Unió Hivatalos Lapjának és az Európai Bírósági Határozatok Tárának elnevezésében a névelő kisbetűsre változik, és nem kurzív. Egyedi címeknél csak az első szót írjuk nagy kezdőbetűvel:

Jogi aktusok címében csak az első szót (illetve a tulajdonnévi elemeket) írjuk nagybetűvel, folyó szövegben való hivatkozáskor viszont kis kezdőbetűt használunk.

Az alapszerződések pontos címeiben az első szót (valamint a tulajdonnévi elemeket) írjuk nagybetűvel:

Hivatkozáskor a névelő kicsire változik:

A rövid elnevezésekben és a rövidítésekben azonban minden szó nagy kezdőbetűs:

Más fontosabb jogforrások esetében is minden szó nagy kezdőbetűs:

Programnevek

Ha a programnév betűszó, csupa nagybetűvel írjuk. Ha szóösszevonás, csak a kezdőbetű nagy. Ha a programnevet követi a „program” szó, az kötőjel nélkül kapcsolódik.

A betűszóból vagy szóösszevonásból álló programneveket nem fordítjuk le:

Az egyéb programneveket főszabály szerint lefordítjuk és kiegészítjük egy kifejezéssel (program, kezdeményezés stb.), hogy egyértelműen kiderüljön, miről van szó. A programneveket nagy kezdőbetűvel írjuk:

Mondatba illesztve a mondat értékű neveket a jobb érthetőség kedvéért idézőjelbe tesszük:

A tulajdonneveket tartalmazó uniós programnevek, missziónevek, műveleti elnevezések stb. esetében a magyaros írásmódot használjuk, amennyiben van ilyen:

Az „európai év” programsorozat megnevezéseit csupa kisbetűvel írjuk:

A rendezvénynevek alapvetően kisbetűsek:

Azonban az intézményszerű, azaz rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi rendezvényeket csupa nagy kezdőbetűvel írjuk:

Az akadémiai helyesírás jóval ritkábban érzi szükségesnek a nagybetűs írásmódot, mint a köznyelv.

Egyéb esetek

A személyek közjogi funkciójára utaló megjelölések:

• a Tanács elnöke,
• a külügyminiszterek,
• az állandó képviselők,
• az európai adatvédelmi biztos,
• az európai ombudsman.

Jogi aktusok végén a megjelölés az aláírásban: